Bogdan Rațiu, a marosvásárhelyi MOGYTTE Líceum tanára, tankönyvszerző és a Merito közösség tagja élesen bírálta a romániai vizsgarendszert, amely a feladattípusok sablonjaira épül. Szerinte ez a gyakorlat gátolja a tanulók valódi kompetenciáinak kialakulását.
„Nagyon szeretnénk kompetenciákat fejleszteni. De egyetlen más országban sem alakítanak ki kompetenciákat úgy, hogy a diákok előre tudják a feladatsablonokat. Ha pedig egy tétel nem pontosan olyan, mint a modell, máris azt mondjuk, hogy az a gyerekek ellen van. Pedig ez soha nem a gyerekek ellen van” – mondta Rațiu a Radio România Iași-nak adott interjúban.
A tanár szerint a sablonos feladatokra épülő rendszer éppen azt semmisíti meg, amit elvileg fejleszteni kellene: a diákok kompetenciáit.
„A kompetencia azt jelenti, hogy bármilyen helyzetben képes vagy alkalmazni a tudásodat. Ezek a modellek viszont épp ezt a rugalmasságot veszik el tőlünk” – magyarázta.
Rațiu úgy véli, a probléma nemcsak az oktatási minisztériumból ered, hanem a pedagógusok körében is gyökerezik, akik évtizedek óta a sablonos gondolkodásra vannak szocializálva. „Tudják, mi az, amit sablonizálni lehet? Az alacsonyabb szintű kognitív folyamatokat. A magasabb szintű gondolkodási folyamatokat viszont soha” – tette hozzá.
Példa: a Cambridge-vizsgák értékelése
A tanár példaként a Cambridge-vizsgákat említette, ahol az értékelés sokkal árnyaltabb és pontosabb. „Ha a diákot egy lírai szöveg elé ültetjük, és arra kérjük, hogy a saját szavaival mondja el annak jelentését, majd olyan értékelési rendszert alkalmazunk, mint a Cambridge-vizsgákon – ahol világosan meghatározott szintek és kifejezéstípusok vannak –, sokkal magasabb szintre juthatnánk.”
Eltérés az elmélet és a gyakorlat között
Rațiu szerint a legnagyobb gond az, hogy a tantervi dokumentumok és a gyakorlati megvalósítás között nagy a szakadék.
„A tanterveinkben már megjelentek a modern fogalmak: szövegértés, multimodális szövegek, nyelvi és matematikai tudatosság. A probléma az, hogy ezek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban” – hangsúlyozta.
A tanár szerint a kritikus gondolkodást nem lehet évről évre ismétlődő, azonos típusú feladatokkal mérni. „Ha tíz éve ugyanazt a feladattípust adjuk, az már rég sablonná vált – és így nem is tudjuk felmérni a valódi gondolkodást, még ha jó szándék vezérel is minket.”
Változás csak bátorsággal lehetséges
Az interjú végén Rațiu a változás szükségességére és a bátorság fontosságára hívta fel a figyelmet:
„Ha nem változtatunk menet közben, minden berögzül, és ez senkinek sem tesz jót. De ha van bátorságunk és vállaljuk a felelősséget, ezek a rossz beidegződések megváltoztathatók.”
Rațiu kijelentései egy olyan oktatási rendszer kontextusában hangzottak el, amelyet régóta kritizálnak merevsége, a mechanikus tanulásra épülő értékelési módszerei és a valódi gondolkodásra, illetve kreatív tudásalkalmazásra irányuló hiányosságai miatt.