Egy 18 éves marosvásárhelyi fiatal több mint 3000 lejt költ havonta – így élnek a közösségi médiából élő erdélyi fiatalok
Egy 18 éves marosvásárhelyi fiatal több mint 3000 lejt költ havonta – így élnek a közösségi médiából élő erdélyi fiatalok

Egy 18 éves marosvásárhelyi fiatal több mint 3000 lejt költ havonta – így élnek a közösségi médiából élő erdélyi fiatalok

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint, amelyet a wall-street.ro közölt, egyre több erdélyi fiatal él és keres pénzt az online térben – gyakran olyan mértékben, hogy már tizenévesen függetlennek mondhatják magukat. A kutatás egyik legérdekesebb példája Sebastian, egy 18 éves marosvásárhelyi fiatal, akinek havi kiadásai meghaladják a 3.000 lejt.

Sebastian social media menedzserként dolgozik, havi bevétele 2.500 és 3.250 lej között mozog, amit teljes egészében el is költ – mégpedig a következőképpen:

1.250 lej – szórakozás, bulik, italok, kávézók

600 lej – élelmiszer

500 lej – koncertek, mozi, különféle élmények

250 lej – ruházat és szépségápolás

Kolozsvári összehasonlítás: nagyobb város, visszafogottabb költekezés?

A kutatás nem csak Marosvásárhelyre koncentrált. Összehasonlításképp szerepel benne két kolozsvári egyetemista is: Mihai (21) és Ioana (22). Mihai, aki közgazdaságtant tanul és részmunkaidőben pénzügyi elemzőként dolgozik, összesen 4.000 lej bevételből gazdálkodik (fizetés + ösztöndíj), és 2.750 lejt költ el havonta – a fennmaradó összeget félreteszi. Ioana szociológus hallgatóként 1.900 lej havi kiadással él, visszafogottabban, a kisebb jövedelméhez igazodva.

A közösségi média és az anyagi függetlenség

Sebastian esete jól példázza azt a növekvő trendet, amelyben a fiatalok már középiskolás korban pénzhez jutnak – gyakran a közösségi média által.

„A változás akkor jött, amikor elkezdtem pénzt keresni az online jelenlétemmel” – nyilatkozta Sebastian.

Ez a fajta munkavégzés szabadságot, rugalmasságot és korai pénzügyi önállóságot biztosít, ám a tanulmány szerint ez gyakran együtt jár felelőtlen költekezéssel és a takarékoskodás teljes hiányával.

A fiatalok kiadásainak fő iránya: élmények, étel és szórakozás – a jövő tervezése viszont háttérbe szorul. A kutatás szerint ez az életmód egyre jellemzőbb az erdélyi városokban is, főként azok körében, akik önálló jövedelemmel rendelkeznek.