Egy magyarországi egyetemek által közösen készített tanulmány szerint tíz–húsz éven belül akár teljesen eltűnhetnek azok a burgonyafajták, amelyeket Magyarországon természetes körülmények között – öntözés vagy más mezőgazdasági berendezések nélkül – lehetne termeszteni, vagy csak nagyon kis területek maradhatnak alkalmasak erre. Ez a zöldség számos hagyományos magyar étel, például a gulyás alapvető összetevője – írja az infostart.hu a Rador hírügynökségre hivatkozva.
A kutatók tanulmányukban azt vizsgálták, hogy az elmúlt évtizedekben miként romlott a burgonyatermesztés lehetősége Magyarországon, illetve hogy az új kártevők megjelenése mennyire súlyosbíthatja a helyzetet.
A kutatást az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékének, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Mezőgazdasági Karának kutatói – Péter Szabó, Katalin Somfalvi-Tóth és Rita Pongrácz – végezték.
A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a burgonya természetes körülmények közötti termesztésének lehetősége drámaian visszaesett Magyarországon. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza az InfoRádiónak elmondta, hogy ennek egyik fő oka az éghajlatváltozás: az ország északi részein hűvösebb, a déli területeken pedig melegebb hőmérsékleteket hoz.
Szabó Péter hangsúlyozta, hogy a helyzet súlyosságát jól mutatja: míg a 2000-es években Magyarországon évente átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be, ez a mennyiség mára a negyedére csökkent. Jelenleg a termés csupán a belföldi fogyasztás 40–50%-át fedezi, a többit importból pótolják.
A kutató szerint a legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon, illetve Budapesten és az Észak-Alföldön tapasztalható. Kiemelte, hogy a főváros környékén mára teljesen megszűnt a burgonyatermesztés, noha az ezredfordulón még 200–300 hektáron folytatták.