A romániai Fejlesztési, Közmunkálati és Közigazgatási Minisztérium átfogó jelentést tett közzé a központi és helyi közigazgatás hatékonyságáról, amely részletesen elemzi az önkormányzatok tanácsadási szolgáltatásokra fordított kiadásait is. A dokumentum szerint országos szinten egy Maros megyei község került a figyelem középpontjába.
A jelentés név szerint említi Székelyberét, ahol 2024-ben a tanácsadási szolgáltatások költségei az önkormányzat működési kiadásainak 12 százalékát tették ki. Ez a legmagasabb arány, amelyet a dokumentum konkrétan megnevez, és Székelyberét az Ilfov megyei Snagov és Tunari községek mellé sorolja a kiemelkedően magas ilyen jellegű kiadásokkal rendelkező települések közé.
A kormányzati jelentés ugyanakkor magyarázatot is ad a jelenségre. A kisebb önkormányzatok gyakrabban támaszkodnak külső tanácsadókra, mivel szűkebb apparátussal működnek, kevesebb alkalmazottal rendelkeznek, és hiányoznak a szakembereik. Emiatt sok esetben kénytelenek kiszervezni a beruházásokhoz, pályázatokhoz vagy külső finanszírozások lehívásához kapcsolódó feladatokat.
Ezzel szemben a 20 ezer lakosnál nagyobb városok és municípiumok esetében a tanácsadási költségek aránya általában 1–2 százalék között mozog, mivel ezek az önkormányzatok fejlettebb belső struktúrával, szakosodott alkalmazottakkal és nagyobb adminisztratív kapacitással rendelkeznek.
A jelentés nem feltétlenül problémaként kezeli a magas tanácsadási kiadásokat, inkább a korlátozott közigazgatási kapacitás tüneteként értelmezi azokat. A dokumentum szerint a tanácsadási szolgáltatások legitim eszközt jelenthetnek a helyi közigazgatás fejlesztésében, különösen külső források lehívása, műszaki dokumentációk elkészítése vagy intézményi reformok esetében.
Ugyanakkor a jelentés figyelmeztet arra is, hogy az indokolatlanul magas vagy túlzott mértékű ilyen kiadások kérdéseket vethetnek fel a döntéshozatal átláthatóságával, hatékonyságával és megalapozottságával kapcsolatban.
Országos szinten a tanácsadási szolgáltatásokra fordított összegek továbbra is alacsony arányt képviselnek a helyi költségvetések működési kiadásain belül, és viszonylag kevés önkormányzat számolt be ilyen jellegű költésekről. Ez arra utal, hogy inkább projektspecifikus gyakorlatról van szó, nem pedig általános és rendszeres kiszervezésről.
A jelentés egy másik fejezete szerint Maros megye a legalacsonyabb egy főre jutó országos beruházási támogatásokat lehívó megyék közé tartozik, Kolozs megyével együtt. Emellett Erdély középső része, így Maros megye is a magas szegénységi indexszel rendelkező térségek között szerepel Moldva, Dél-Munténia és Olténia mellett.
A jelentés adatai a Pénzügyminisztériumtól származnak, és a 2016–2024 közötti időszakot ölelik fel.