Egy országos felmérés a fiatalok munkaerőpiacra való belépéséről azt mutatja, hogy sokan nincsnek összhangban az általuk szerzett oktatás és a munkahelyi elvárások között.
A 2024-es adatok szerint a 15 és 34 év közötti fiatalok csaknem háromnegyede (72,5%) úgy véli, hogy képzettségi szintje megfelel az általuk betöltött állás követelményeinek. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak a városi és a vidéki környezet között: míg a városokban élő fiatalok 79%-a érzi úgy, hogy oktatása illeszkedik a munkájához, addig vidéken ez az arány mindössze 65,1%.
A helyzet még összetettebb, ha a tanulmányi területet nézzük. A fiatalok csupán 54,7%-a (közép- vagy felsőfokú végzettséggel) gondolja úgy, hogy a tanulmányi területe nagyjából megfelel a munkahelyi követelményeknek. Itt is markáns az urban–rural különbség: a városokban 62,6%, míg vidéken csak 43,1% tartja relevánsnak a tanulmányait.
A iskolaelhagyás továbbra is probléma, bár viszonylag alacsony arányban fordul elő. Körülbelül 1,5% a fiatalok közül legalább egy formális oktatási programot félbehagyott, a vidéki arány (2%) magasabb, mint a városi (1%). A fő okok pénzügyiek (22%), illetve az, hogy sokan inkább dolgozni szeretnének, mint tanulni (20,9%).
Pozitívum, hogy a fiatalok többsége (78,5%) úgy érzi, rendelkezik a munkájához szükséges készségekkel – ez az arány 82,4% a városokban, míg 74% vidéken.
Az adatok egyértelműen jelzik, hogy szükség van az oktatási rendszer és a munkaerőpiac igényeinek jobb összehangolására, különösen a vidéki térségekben, ahol a lemaradás és az alkalmazkodási nehézségek sokkal hangsúlyosabbak.