Öt évvel a jogszabály elfogadását követően Romániában társadalmi egyeztetésre került a kellemetlen szaghatások szabályozásáról szóló úgynevezett „szagtörvény” alkalmazási módszertana. A Környezetvédelmi, Víz- és Erdőügyi Minisztérium által közzétett dokumentum egy tudományosan megalapozott keretrendszert vezetne be a szagok objektív értékelésére, és egyértelmű jogi eszközt adna a hatóságok és az állampolgárok kezébe a kellemetlen szagokat kibocsátó üzemekkel szemben.
A törvényt még 2020-ban fogadta el a román parlament, ám a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges módszertani útmutató hiányában eddig nem lehetett érdemben fellépni a kellemetlen szagokat okozó szennyezők ellen.
„A szagtörvény évek óta létezik, de alkalmazhatatlan, mert nem volt hozzá végrehajtási útmutató. Most elkészült egy tudományos alapokon nyugvó változat, a lakosság pedig végre eszközt kap a kezébe a mindennapi életminőséget rontó szennyezések ellen” – nyilatkozta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter. Hozzátette: „Azok, akik szennyeznek, és miattuk nem lehet kinyitni az ablakot otthon, fizetni fognak.”
A tervezet az európai szabványokhoz igazodva vezeti be az úgynevezett FIDOL-modellt, amely öt kulcsfontosságú szempont alapján teszi lehetővé a szaghatás objektív mérését:
Frekvencia: milyen gyakran jelentkezik a szag
Intenzitás: a szag érzékelhető erőssége (0-tól 6-os skálán)
Időtartam: milyen hosszan tart a szagérzékelés
Offenzivitás: a szag kellemetlenségének mértéke, hedonikus skálán
Lokáció: a szaghatás által érintett terület jellege (lakóövezet, ipari terület stb.)
A módszertan különbséget tesz lakóövezetek, kereskedelmi és ipari területek, valamint vidéki környezet között, és szigorúbb határértékeket határoz meg olyan érzékeny területeken, mint például óvodák, iskolák, kórházak és idősotthonok.
Panasztételi eljárás: „szagnaplóval”
Az állampolgárok kellemetlen szagokkal kapcsolatos panaszait a jövőben a Közegészségügyi Igazgatósághoz (DSP) kell benyújtani, de előfeltételként egy „szagnapló” vezetését írják elő. A naplót:
minimum két hétig kell vezetni, ha a szag mindennapos,
legalább négy hétig, ha a szaghatás rendszertelenül jelentkezik.
A bejelentések alapján a hatóság kivizsgálást indíthat, és a módszertani útmutató segítségével tudományosan igazolható módon léphet fel a zavaró kibocsátásokkal szemben.
Előrelépés a környezetvédelmi fellépésben
A tervezet társadalmi egyeztetése fontos mérföldkő a környezeti igazságosság és az állampolgári jogok érvényesítése terén, mivel lehetővé teszi a szubjektív szagérzékelés objektivizálását és jogszerű alapokra helyezi a hatósági intézkedéseket.
Az érdeklődők a módszertani dokumentumot a Környezetvédelmi Minisztérium honlapján tekinthetik meg, és véleményezhetik a kijelölt konzultációs időszakban.