Maros megye azon kevés PSD–PNL–RMDSZ fellegvárak egyike volt, amely ellenállt annak a szuverenista hullámnak, amely végigsöpört Románián. Egyes települések (például Marosvásárhely) román–magyar lakosságának vegyes összetétele, illetve a többségében magyarok lakta vidékek Crin Antonescut juttatták előnyhöz, míg a síkvidéki kisebb városokat és falvakat sorban nyerte meg George Simion.
Egy rövid, éjjeli elemzés során néhány érdekes részlet körvonalazódik, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a koalíció nem tudta Crin Antonescut a második fordulóba juttatni – de láthatunk néhány olyan elemet is, amelyek biztosan meg fognak változni a második körre.
Elsősorban a magyar nemzetiségű lakosságról van szó, akik – amikor elmentek szavazni – fegyelmezettek voltak, de a részvételük gyenge volt. Most viszont, egy olyan potenciális államfő árnyékában, mint George Simion, aki legalább kétszer meggyalázta a katonai temetőt az úzvölgyi sírkertben, a magyar közösség valószínűleg tömegesen el fog menni szavazni.
„…csak ne legyen túl késő!”
Másodsorban, Simion hulláma szinte teljesen letarolta a PSD-s, RMDSZ-es és PNL-es községeket is – néhány kisebb kivétellel, ahol a vereségek kevésbé voltak súlyosak, például Kerelőszentpál, Marosszentkirály, Mezőzáh vagy Mezősámsond.
Harmadrészt meg kell jegyezni, hogy ahol az RMDSZ-nek sikerült mozgósítania a közösséget, ott Crin Antonescu elsöprő győzelmet aratott, gyakran 70% feletti eredménnyel: például Havadtő, Mezőpanit, Nyárádmagyarós, Erdőszentgyörgy stb.
Talán a legfontosabb adat azonban Marosvásárhelyé, ahol George Simion mindössze kb. 20%-os, gyenge eredményt ért el, megelőzte őt Nicușor Dan 26%-kal és Crin Antonescu 36,5%-kal.
És mivel nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy George Simion megnyerte az országos választást, adjuk meg a „császárnak, ami a császáré”: ő nyert Szászrégenben 34%-kal, Segesváron 35%-kal, Marosludason 39%-kal, Dicsőszentmártonban 42%-kal, Radnóton 47%-kal és több mint 55 községben Maros megyében – a csúcs Mezőpagocsán, 68%-kal.