Miközben számos európai múzeum a látogatók számának csökkenésével küzd, Kína bebizonyítja, hogy a kulturális intézmények lehetnek egyszerre vonzóak és nyereségesek is. 2016 és 2020 között a kínai hatóságok több mint 1000 új múzeumot nyitottak – ez majdnem napi egy megnyitót jelent –, és ezzel sikerült évi 700 millióról 1,2 milliárdra növelni a látogatók számát. Ez a példa Romániát, sőt akár Maros megyét is inspirálhatja a kulturális infrastruktúra fejlesztésében.
A hivatalos adatokat a Múzeumok Reformjáért és Fejlesztéséért szervezett Országos Konferencián ismertették, amelyre 2021 júliusában került sor Santung tartományban. A lenyűgöző számok azt mutatják, hogy a kultúrába való befektetés látványos eredményeket hozhat, ha azt következetes stratégia kíséri.
A múzeumok száma Kínában 2016 és 2020 között 4692-ről 5788-ra nőtt – több mint ezer új intézménnyel öt év alatt. Így Kína elérte azt a célját, hogy minden 250 000 lakosra jusson egy múzeum. Egyes régiók, például Peking, Sanhszi és Kanszu, ezt a célt messze túlszárnyalták: ott 110 000–130 000 lakosra jut egy múzeum.
Összehasonlításképp: Maros megyében, ahol körülbelül 550 000 ember él, ehhez a szinthez legalább 4–5 jelentős múzeumra lenne szükség.
A siker titka: technológia és kreativitás
A kínai múzeumok sikere nem pusztán a számokban rejlik, hanem az innovációban is. Li Qun, a Kínai Nemzeti Kulturális Örökség Hivatalának igazgatója elmondta, hogy a modern technológiákat – például a big data-t és a felhőalapú számítást – is bevetették az „intelligens múzeumok” kialakításában.
Az egyik legérdekesebb fejlemény a múzeumok kulturális bevásárlóközpontokká való átalakítása. 2020-ban a kínai múzeumok több mint 124 000 féle kreatív kulturális terméket fejlesztettek ki, amelyek összesen több mint 1,1 milliárd jüan (körülbelül 170 millió dollár) bevételt hoztak.
Például a Sanghaji Múzeum a közösségi médiában azzal vált híressé, hogy olyan fagylaltot árul, amely ősi műtárgyakat formáz. A látogatók egy tripód alakú fagylaltot majszolhatnak, miközben a kiállításokat nézik. Az ilyen kreatív termékek a múzeumlátogatást felejthetetlen élménnyé teszik, különösen a fiatalok körében.
Megőrzött és hasznosított örökség
Kína jelentős összegeket fordított a kulturális örökség helyreállítására is. Öt év alatt 62 000 műtárgyat restauráltak, a kulturális relikviák gyűjteménye pedig évente csaknem 25%-kal nőtt, és elérte az 51,3 millió darabot.
A 2021 júniusában megnyílt Kuangcsoui Tengerészeti Múzeum lenyűgöző Buddha-szobrokat és más régiségeket mutat be, amelyek Kína gazdag tengeri történelmét illusztrálják. Az ilyen kiállítások nemcsak külföldi turistákat vonzanak, hanem kínai állampolgárokat is, akik szeretnék jobban megismerni saját múltjukat.