A román kormány által bejelentett közigazgatási reform, amelynek egyik fő célja a közalkalmazotti létszám csökkentése, komoly akadályba ütközött: ellentmondásos és megbízhatatlan lakossági adatok akadályozzák a döntéshozatalt.
A marosvásárhelyi eset jól szemlélteti a problémát: a város lakosságszámát 24.000 fővel eltérően tüntetik fel a különböző hivatalos források.
A 2021-es népszámlálás szerint Marosvásárhelyen 116.033 lakos él. Ezzel szemben a 2025-ben készült kormányzati dokumentumokban a város lakossága 140.318 főként szerepel – ez több mint 24 ezer fős eltérés, miközben a város lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent.
A lakosságszám azonban nem pusztán statisztikai kérdés. Az önkormányzatok alkalmazotti létszámát – például a helyi rendőrségét – közvetlenül a lakosság számához igazítják. A szabály szerint 1 rendőr alkalmazható 1000 vagy 1200 főre – attól függően, melyik számítást veszik alapul.
Ilie Bolojan miniszterelnök reformcsomagja 40–45%-os létszámcsökkentést irányoz elő a közigazgatásban, amely alapján Maros megye szintjén akár több mint 500 közalkalmazott állása szűnhet meg. A számítás azonban bizonytalan alapokon nyugszik, mivel nem világos, melyik lakossági adatot kell figyelembe venni.
A probléma nem egyedi: hasonló ellentmondások tapasztalhatók az ország számos más településén is.
Egy másik tényező, amely megnehezíti a reform végrehajtását, az az eltérés a jóváhagyott munkakörök és a ténylegesen betöltött állások között. Például Segesváron jelenleg 357 jóváhagyott köztisztviselői hely van, de ezekből csupán 128 van ténylegesen betöltve. Így ha 45%-kal csökkentik a keretet, egyetlen elbocsátásra sem lesz szükség, mivel több mint 80 pozíció így is betöltetlen maradna.
A kormányzati kommunikáció sem egységes: míg a Pénzügyminisztérium 281.520 alkalmazottat jelent az önkormányzatoknál, Bolojan miniszterelnök ennek csaknem feléről, 130.000 főről beszél. A két adat közötti különbség – 150.000 fő – meghaladja Marosvásárhely lakosságát, bármelyik statisztikát is vesszük alapul.
A kormány most adatfelülvizsgálatra kötelezi a megyei prefektusokat: szeptember 4-ig minden önkormányzatnak pontos adatokat kell közölnie a dolgozói létszámról.
„A közigazgatási reform alapja csakis pontos, valós adatok lehetnek” – hangsúlyozta Bolojan, aki szerint az eddig beküldött téves adatok jelentős torzulást okozhatnak a reformtervekben.