A kormány arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Korábbi sajtóhírek szerint a kilépés ötlete már 2024-ben, egy kormányülésen megfogalmazódott, két nappal azután, hogy az ICC főügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig februárban az izraeli külügyminiszterrel, Gideon Szaárral tartott telefonos beszélgetést, amely után azt mondta: „Egyetértettünk abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenysége súlyosan átpolitizálódott, az ICC lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert, így tájékoztattam arról, hogy Magyarország is átértékeli a jövőbeli részvételét a szervezetben.”
Gulyás Gergely a március 13-ai Kormányinfón szintén érintette a témát. Akkor úgy fogalmazott, a „Nemzetközi Büntetőbíróság politikai szervezetté vált, ezért támogatná, hogy Magyarország kilépjen a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított egyének felelősségre vonásával foglalkozó bíróságból”.
Gulyás Gergely: Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt
A Miniszterelnökséget vezető miniszter most azt mondta: a felmondási eljárást az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A Nemzetközi Büntetőbíróság egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált
– tette hozzá Gulyás Gergely.
A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.
Mint kifejtette,
Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, senkivel semmilyen eljárást kezdeményezni jelenleg sem lehetne.
Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
A miniszter kifejtette, hogy az ICC tevékenységével kapcsolatban komoly aggályok merültek fel nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.
Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége eltért az eredeti céltól, és miután politika bírósággá vált, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely. MTI