Egy évvel a parajdi sóbánya beomlása után továbbra sem egyértelmű, ki a felelős a 2025-ös katasztrófáért, miközben a helyreállítás lassan halad, a térség pedig még mindig nem tudott kilábalni a válságból. Bár több fejlesztési és árvízvédelmi terv is készült, Parajd helyzete továbbra is bizonytalan.
A román Országos Sóipari Társaság (Salrom) időközben egy új, kősó kitermelésére alkalmas munkapont kialakítását vizsgálja a térségben, azonban a tavalyi katasztrófa felelősei továbbra sincsenek megnevezve – számolt be róla a Székelyhon.
A parajdi sóbánya beomlása és következményei
A parajdi sóbánya Erdély egyik legismertebb természeti és turisztikai látványossága volt. A sókitermelés a 15. században indult, később pedig a bánya egyszerre töltött be ipari, gyógyászati és turisztikai szerepet, így a térség gazdasága szinte teljes mértékben a sóbányára épült.
A fordulópont 2025 májusában következett be. A rendkívüli esőzések miatt a megáradt Korond-patak a Só-szoroson keresztül olyan mennyiségű vizet szállított, hogy az lassan beszivárgott a föld alá, majd elérte a bányát is. A helyzet gyorsan súlyosbodott, és 22 nappal később a bánya egyik födéme beomlott, elárasztva a kitermelési és turisztikai szinteket.
A károk mértéke jelentős: becslések szerint mintegy hétmillió köbméter víz öntötte el a bányát, ami akár 15 évnyi sótermelés feloldódásának felelhet meg. Több szakértő szerint a létesítmény eredeti formájában már nem is állítható helyre.
A katasztrófa következtében családokat kellett kitelepíteni, a felszínen pedig repedések és talajmozgások jelentek meg. A Korond-patak magas sótartalma közben súlyos környezeti károkat okozott a Kis-Küküllő vízrendszerében is, ami az ivóvízellátást is érintette.
Veszélyhelyzet, állami beavatkozások és árvízvédelmi tervek
A 2025-ös bányakatasztrófa után a térségben továbbra is rendkívüli intézkedések vannak érvényben. Parajdon 2026 elején meghosszabbították a veszélyhelyzetet, amelynek célja a helyreállítás folytatása és a biztonsági kockázatok kezelése volt. A helyi vezetés abban bízik, hogy a megindult beavatkozások hosszabb távon stabilizálhatják a térséget.
2026. február 19-én a bukaresti kormány jóváhagyta a Korond-patakra épülő árvízvédelmi rendszer tervét is. A mintegy 330 millió lejes beruházás célja, hogy megelőzze a jövőbeni árhullámok okozta károkat, és erősítse a térség védelmét. A tervek között védőgát, záportározó, mederszabályozás és föld alatti elvezető csatornák is szerepelnek, amelyek nagyobb esőzések idején segítenék a víz kontrollált elvezetését.
A Székelyhon beszámolója szerint mindeközben továbbra is az is kérdés, hogy ki viseli a felelősséget a katasztrófáért, mivel a felelősség megállapításában egy év elteltével sem történt előrelépés.
A kormányzat szerint a fejlesztés hosszabb távon Parajd árvízbiztonságát szolgálja, ugyanakkor nem mentesíti a bányát működtető vállalatot a felelősség alól.
Gazdasági visszaesés és tartós bizonytalanság a térségben
A katasztrófa hatásai a gazdaságban is erősen érezhetők. A turizmus visszaesése miatt Parajdon és a környező településeken többtucatnyi kisvállalkozás zárt be, köztük panziók, vendéglátóhelyek és kisebb szolgáltatók.
A beszámolók szerint már az első évben is jelentős volt a visszaesés, sokan pedig a bizonytalan kilátások miatt végleg feladták tevékenységüket. A térség gazdasági szerkezete ezzel tartósan átalakult, hiszen korábban szinte teljes mértékben a sóbányára és az arra épülő turizmusra támaszkodott.
A parajdi katasztrófa következményei így nem álltak meg a beomlás pillanatánál: a térség ma is ennek hatásaival él együtt. A gazdasági bizonytalanság, a környezeti kockázatok és a lassan haladó helyreállítás egy olyan helyzetet mutatnak, ahol a problémák kezelése nem csupán műszaki feladat. Parajd jövője továbbra is azon múlik, hogy a beavatkozások mennyire tudják visszaadni a térség biztonságát és a mindennapok kiszámíthatóságát. MTI