Az ADR Centru által készített, a népesség természetes mozgását és vándorlását vizsgáló 1990–2024-es elemzés riasztó adatokat mutat Maros megyéről. A tanulmány egyik legsúlyosabb problémája a csecsemőhalandóság.
2024-ben Maros megye volt a legrosszabb helyzetben az egész Központi Régióban:
1000 élveszületésre 12,7 csecsemőhalál jutott, ami jóval meghaladja a regionális átlagot (7,9‰), és majdnem háromszorosa Hargita megyének. Ez komoly gondokra utal az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben és az egészségügyi felvilágosítás hiányában, főként a sérülékeny közösségekben.
A népesedési mutatók is romlanak: a természetes szaporodás tartósan negatív. A halálozások száma folyamatosan magasabb, mint a születéseké. 2024-ben a természetes fogyás aránya -3,8‰ volt. Bár Maros – Hargitával együtt – továbbra is a régió egyik legmagasabb születési rátáját produkálja (7,9‰), ez még így is kevés a generációk újratermelődéséhez. Emellett a nők egyre később vállalnak gyermeket: az átlagéletkor már 28 év felett van.
A kivándorlás továbbra is súlyosan érinti a megyét.
A kutatás szerint Maros megye a régió legnagyobb munkaerő-exportőre: az összes ideiglenes kivándorló 24%-a innen származik (2012–2024 között). Évről évre több ezren mennek külföldre, ami jelentősen gyengíti a helyi munkaerőpiacot, különösen a szakképzett dolgozók terén.
A belföldi vándorlás is átalakítja a megye társadalmi szerkezetét: egyértelmű tendencia, hogy az emberek a városokból a környező falvakba költöznek. Az elmúlt évtizedekben a vidéki területek vándorlási mérlege pozitív, míg a városoké negatív lett.
Manu Maria