Románia fejlődése továbbra is jelentős egyenlőtlenségeket mutat a megyék között, és Maros megye ebben az összevetésben nem számít éllovasnak, de igyekszik felzárkózni a fejlettebb térségekhez. Bár sok adat már ismert lehet, az Economedia új elemzése friss számokkal szolgál, amelyek pontosabb képet adnak a gazdasági helyzetről.
Maros megye a GDP/fő szempontjából
A megyék által termelt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján az ország gazdasági központjai a főváros, illetve olyan térségek köré csoportosulnak, ahol nagy egyetemi központok és jelentős infrastrukturális beruházások vannak – például Kolozs, Temes vagy Konstanca megye.
Ez részben a központosított államrendszer következménye is, hiszen a központi közigazgatási intézmények többsége Bukarestben működik. (Megjegyzésként: más működési modellek is léteznek, például Németország decentralizált rendszere.)
Ebből a szempontból Maros megye a középmezőnyhöz tartozik: sem nem az utolsók között van – olyan alulfejlett régiókhoz hasonlóan, mint Dél-Moldva vagy egyes olténiai megyék –, sem nem ér fel a gazdasági központok dinamizmusához. Az egy főre jutó GDP itt 10.000 és 15.000 euró közé esik, ami elmarad Kolozs vagy Ilfov megyék szintjétől, de meghaladja az ország legszegényebb térségeinek átlagát.
Külföldi befektetések: Maros megye alulteljesít
Bár a megye olyan ágazatokban vonzott fontos beruházásokat, mint az autóipar, az IT vagy az élelmiszeripar, a külföldi közvetlen befektetések (FDI) volumene még mindig elmarad az országos élmezőnytől.
Ebben a rangsorban Bukarest és Ilfov kiemelkedik – több mint 15.000 euró/fő befektetéssel –, köszönhetően az erőteljes gazdasági központosításnak. Az ezután következő kategóriába azok a megyék tartoznak, ahol az FDI meghaladja a 3.000, de nem éri el a 15.000 eurót fejenként – például Temes, Brassó vagy Szeben. Maros viszont csak a következő csoportba sorolható, ahol a befektetések értéke 2.500 és 5.000 euró/fő között mozog. Ebben a kategóriában szerepel például Fehér, Prahova és Argeș megye is.
Ahogy az Economedia elemzése fogalmaz, a helyzet olyan, hogy „sem jól, sem rosszul nem állunk – vagyis se így, se úgy”. Maros megye gazdasági mutatói jobbak a legelmaradottabb régiókénál, de még távol állnak a fejlettebb gazdasági központoktól. A GDP- és befektetési adatok szerint van potenciál, de jelenleg a megye még nem elég vonzó a nagyobb külföldi befektetők számára.