Több mint egy évvel a parajdi katasztrófa után az Országos Vízügyi Igazgatóság a Maros Vízügyi Igazgatóságon keresztül nyílt közbeszerzési eljárást indított a Korond-patak elterelésére és az árhullámok csillapítására. A beruházás becsült értéke meghaladja a 200 millió lejt, a finanszírozás pedig állami költségvetésből, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium forrásaiból, valamint a Vízügy saját bevételeiből történik.
A tender kiírására azonban csak jóval azután került sor, hogy a 2025 májusában bekövetkezett tragédia végérvényesen megpecsételte Parajdi Sóbánya és a térség sorsát. Az akkori heves esőzések következtében a Korond-patak vízhozama a normális szint százszorosára–százhúszszorosára nőtt, a víz pedig betört a bánya kitermelési tárnáiba és turisztikai részébe is. A létesítményt azonnal be kellett zárni.
A katasztrófa nyomán Közép-Európa legnagyobb sólelőhelye gyakorlatilag föld alatti tóvá alakult. A szakértők később arra a következtetésre jutottak, hogy a sókitermelés újraindítása lehetetlen. Egy évvel később a parajdi sóbánya még mindig veszélyhelyzeti állapot alatt áll, miközben a végleges megoldások késlekednek.
A tragédia nemcsak Parajdot érintette. Több mint 40 ezer ember maradt ivóvíz nélkül, miközben a Korond-patakban, a Kis-Küküllőben, a Nagy-Küküllőben és a Marosban mért megemelkedett kloridkoncentráció komoly aggodalmat váltott ki a vízellátás és az ökoszisztémák jövője miatt.
A közbeszerzési dokumentáció szerint a szerződés két fő elemet tartalmaz. Az első egy időszakos víztározó és kapcsolódó munkálatok kivitelezése a Korond-patak 3760 méteres szakaszán. A második célkitűzés maga a patakmeder elterelése 3290 méter hosszan, amely magában foglalja a tervezést, a műszaki felügyeletet és a kivitelezést is.
A beruházás célja a Korond-patak vízhozamának szabályozása, a parajdi és környékbeli lakosság védelme, valamint a sószivárgások és a megengedett határértéket meghaladó sókoncentráció kialakulásának megelőzése a Maros vízgyűjtő területén.
A szerződés becsült időtartama 34 hónap, az ajánlatok benyújtásának határideje pedig 2026. június 26. A nyertes kiválasztásánál nem kizárólag az ár számít: 30 százalékos súllyal szerepel az ár, 33 százalékkal a műszaki ajánlat minősége, 27 százalékkal a szakmai tapasztalat, míg 10 százalékkal a kifizetések ütemezése.
A szakértők szerint a Korond-patak elterelése jelenti a legéletképesebb hosszú távú megoldást a térség megmentésére. A projekt útját azonban az elmúlt évben folyamatos viták, halogatási vádak és politikai botrányok kísérték. Egy parlamenti meghallgatáson például a Salrom képviselői a hódpopuláció védelmére hivatkoztak, amikor a munkálatok késlekedését magyarázták.
Az alsóbb szakaszokon élő közösségek – köztük a Maros megyei települések, amelyek szintén megszenvedték a vizek elszikesedését – számára a mostani tender az első valóban kézzelfogható lépés egy tartós megoldás felé. A kérdés már csak az, hogy az adminisztratív folyamatok tempója képes lesz-e lépést tartani a parajdi helyzet sürgető valóságával.