Kevesen tudják, hogy ma Koronkán két szavazólapon voksolnak: az egyiken az ország elnökét választják meg, a másikon pedig egy kérdésre kell válaszolni: „Egyetért-e Ön azzal, hogy tömbházak épüljenek Koronka község lakóövezeteiben?”.
Még ennél is kevesebben ismerik a második kérdés hátterét. Röviden: hatalmas nyomás nehezedik a községre néhány ingatlanbefektető részéről, akik jelentős földterületeket birtokolnak Koronkán, és jelentősen növelni szeretnék a profitjukat azáltal, hogy azokat intenzívebben, tömbházak építésével hasznosítják.
A számítás a következő, 1,5 hektárra vonatkozóan:
Jelenleg Koronkán ezen a területen körülbelül 30 ház épülhet (egyenként 100 négyzetméterrel számolva), mindegyik átlagosan 5 áras telken. Ez nagyjából 30 családot és maximum 60 gépjárművet jelent – és a családi házas övezetekre jellemző intimitást.
Ha azonban a népszavazás eredményeképpen engedélyezik tömbházak építését ugyanekkora területen, 33%-os beépítettséggel (POT – a telek beépítettségi aránya), akkor 5000 négyzetméter alapterületű építkezések valósulhatnak meg. Amennyiben ezek az épületek földszint + 4 emeletesek (összesen 5 szint), az 25 000 négyzetméter beépített területet jelent – azaz nagyjából 250 darab 100 négyzetméteres lakást. Fontos megjegyezni, hogy a 100 négyzetméter egy átlag, a tendencia pedig a kisebb lakások irányába mutat. Tehát legalább 250 lakásról beszélünk, ami legalább 250 családot és körülbelül 500 gépkocsit jelent.
Az intimitásról már nem igazán lehet beszélni, ráadásul egy tömbház a közeli családi házak lakóinak nyugalmát is felborítja.
Ugyanakkor a tömbházak magasabb helyi adóbevételt jelentenek a községnek, és jóval nagyobb profitot az ingatlanfejlesztőknek.
Erről szól a mai szavazás Koronkán: pénzről és fejlődésről, vagy csendről és intimitásról.
Cristian Teodorescu