A textil- és cipőgyártók – amelyek a legnagyobb nyersanyag-felhasználók közé tartoznak – 2026-tól új díjat kell fizessenek a hulladékok hasznosításáért, miután az Európai Unióban 2025. január 1-jétől kötelezővé vált a textilhulladékok elkülönített gyűjtése.
A gyártók szerint nem is maga a díj a legnagyobb gond, hanem az a jelentős adminisztráció, amit az új szabályok betartása jelent.
Románia nagyon rosszul áll a textilhulladékok kezelésében
Évente mintegy 160 000 tonna textilhulladék kerül a szeméttelepre.
2024-ben a textilhulladékok újrahasználati és újrahasznosítási aránya mindössze 6–8% volt, a külön gyűjtött mennyiség pedig rendkívül alacsony:
0,5–0,7 kilogramm lakosonként évente.
„A bürokrácia lesz a legnagyobb teher”
Mihai Păsculescu, a FEPAIUS (Textil-, Ruházat- és Bőripari Szövetség) elnöke elmondta, hogy 2026-tól díjat kell fizetni a hulladékok hasznosításáért. Ez többek között azt jelenti, hogy a gyártóknak szét kell válogatni a ruhadarabokban található minden elemet – például gombokat, cipzárakat, egyéb fém- vagy műanyag kiegészítőket –, hogy azokat újra lehessen hasznosítani.
A legnehezebb azonban a termelési adatok rögzítése és jelentése:
„Nem is a díj, hanem a bürokrácia lesz nagyon nagy. Jelentéseket kell beadni, külön ember kell ahhoz, hogy rögzítse, hány termék készült, milyen anyagösszetétellel, milyen a szennyezési mutató, milyen márkának gyártottuk… kész őrület” – mondta Păsculescu a Termene.ro-nak.
Păsculescu szerint a 2026-ra bejelentett új adók és illetékek sem segítik a befektetők maradását:
„Hogyan ne menjenek el a befektetők, amikor 16% a nyereségadó, 16% az osztalékadó, és 10%-ot kell fizetni 90 minimálbérnyi jövedelem után, a korábbi 2 minimálbér helyett? Emelik az adót a gyárakra, telekre, kerítésekre… mindenre.”
Új uniós kötelezettségek a textilekre
Az Európai Parlament 2025. szeptember 9-én elfogadta az új hulladék-keretirányelvet, amely először kezeli külön kategóriaként a textilhulladékot, és kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára.
A szabályok szerint:
Január 1-jétől kötelező a textíliák elkülönített gyűjtése,
30 hónapon belül minden országban működnie kell a kiterjesztett gyártói felelősség (REP) rendszerének, amelyben a gyártók és kereskedők fizetik a gyűjtés, válogatás és újrahasznosítás költségeit.
A szabályozás széles termékkört érint: ruházatot, lábbelit, ágyneműt, függönyöket, takarókat, és rögzíti azt is, hogy mikor tekinthető egy ruha már nem újrahasználhatónak, hanem hulladéknak.
A tagállamok eltérő hozzájárulást szabhatnak ki a gyártókra a termékek fenntarthatósága vagy a fast fashion kategóriába sorolás alapján.
Az ARETEX (Romániai Textil-Újrahasznosítási Egyesület) szerint Romániában:
- a textíliák csak 8–16%-át gyűjtik külön,
- a többi a háztartási hulladékkal keveredik, így újrahasznosíthatatlanná válik.
A JRC (Európai Bizottság Tudományos Szolgálata) friss jelentése kiemeli: a legfontosabb a helyes válogatás és az előkezelés, és elsődleges megoldásként a újrahasználatot kell előtérbe helyezni az újrahasznosítással szemben.
ARETEX szerint a felhasználás utáni lakossági textíliák újrahasznosítási értéke alacsonyabb, míg az ipari textilhulladék – ha megfelelően szét van válogatva anyag, szín, varrás szerint – sokkal hatékonyabban hasznosítható újra.
2024-ben:
Olaszországban a textíliák 25%-át újrahasználták,
Csehországban a legalacsonyabb arányt mérték (kb. 2%), ahol főként exportra kerülnek a használt textilek.
Romániában az újrahasználat és újrahasznosítás együttes aránya 10% alatt van.
Mit javasol az ARETEX?
Az egyesület szerint:
A textilgyűjtést ne a háztartási hulladékos cégek végezzék, hanem specializált vállalkozások.
Több gyűjtőkonténerre és fejlett válogató és újrahasznosító technológiákra van szükség.
A REP-rendszer bevezetését minél hamarabb meg kell valósítani, a gyártóktól beszedett pénzeket pedig a válogatóknak és újrahasznosítóknak kell átadni.
El kell törölni a 150 eurós vámmentességi küszöböt az online rendeléseknél, mert ez jelenleg az ultra-fast fashionnek kedvez.
A textilipar szabadesésben
Az ágazat az utóbbi években jelentős visszaeséssel küzd:
csak 2025-ben 10 000 munkahely tűnt el.
Bezárt több nagy múltú üzem is:
Vastex Vaslui – Románia egyik legnagyobb textilgyára, csődbe ment, eladás alatt,
Confecția Tulcea – tavasszal még szállított, most felszámolás alatt.
Még így is a textilipar a román export második legnagyobb ágazata az autóipar után, mintegy 5,5 milliárd eurós értékkel, a FEPAIUS adatai szerint.
Manu Maria