Bár ez a váltás kevésbé zavaró, mint a tavaszi változtatás, amely a szívinfarktusok és közlekedési balesetek számának növekedésével függött össze, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a változtatás nem ártalmatlan – számol be az Euronews Health.
Timo Partonen, a Helsinkii Egyetem pszichiátria docense elmagyarázza, hogy „minden sejtünkben van egy cirkadián óra, de létezik egy fő óra is: egy neuronális csoport az agyban, amely automatikusan követi a fényt, a hajnalt, a napnyugtát és a sötétséget a szemekből érkező jelek alapján.” Hogy mennyire jól működik ez az óra, az befolyásolja az alvás minőségét és a hangulatot – hangsúlyozza a szakértő.
A Liverpool John Moores Egyetem és az Oxfordi Egyetem 2025-ös kutatása arra jutott, hogy a nők hajlamosabbak, mint a férfiak, arra, hogy aggodalomról, zűrzavarról és stresszről számoljanak be az óra változtatását követő napokban. A gyerekek napi rutinjának zavarai, mint a későbbi elalvás és a felkelés nehézségei, szintén hozzájárultak a háztartásokban tapasztalt stresszhez.
Hosszú távú kockázatok
A Stanford Medicine nemrégiben készült elemzése arra jutott, hogy az évente kétszeri óra változtatás nagyobb kockázatot jelenthet a stroke és az elhízás esetében. A kutatás három politikát hasonlított össze: az állandó téli időszámítást, az állandó nyári időszámítást és a jelenlegi, félévenkénti váltást – és arra a következtetésre jutott, hogy a szezonális óra változtatások jelentik a legrosszabb megoldást.
A kutatók úgy becsülték, hogy az állandó téli időszámítás bevezetése évente körülbelül 300 000 stroke-ot előzhetne meg, és 2,6 millió ember elhízásának csökkentéséhez vezethetne. Az állandó nyári időszámítás ehhez képest körülbelül kétharmados hasznot hozna.