Ahogy arról már beszámoltunk, a parajdi sóbányát öt nappal ezelőtt bezárták a vízszivárgások miatt, amelyeket elsősorban az előző napok heves esőzései idéztek elő. Jelenleg sem lehet tudni, meddig marad zárva a bánya. A beavatkozások továbbra is zajlanak, a Parajdi Sóbánya és a Salrom SA Országos Sóvállalat vezetősége pedig egyelőre nem tett hivatalos bejelentést az ügyben.
A mi aggodalmunk – akárcsak sok helybélié – az, hogy a bányából eltávolított sós víz eljuthat a Korond-patakba, majd onnan a Kis-Küküllőbe és tovább, ami beláthatatlan következményekkel járhat a környezetre nézve. A hétköznapi konyhasó már néhány gramm/liter koncentrációban is súlyosan károsíthatja az ökoszisztémát.
Sajnos tegnap minden erőfeszítésünk, hogy hivatalos választ kapjunk ezekre az aggodalmakra, kudarcba fulladt. A parajdi sóbánya és a bukaresti Salrom illetékesei megtagadták, hogy nyilatkozzanak a témáról. Ezért úgy döntöttünk, hogy olyan szakemberekkel beszélünk, akik hajlandóak voltak nyilatkozni – az anonimitás feltétele mellett.
Mindannyian, akikkel beszéltünk, egyetértettek abban, hogy szigorú ellenőrzésre van szükség a sóbányából kiengedett és a Korond-patakba levezetett víz nátrium-klorid-koncentrációját illetően. A helyszínről származó nyilvános felvételek alapján úgy tűnik, senki nem végez ilyen ellenőrzést. Egyik képen sem látható olyan mobil laboratórium, amely akár alapvető vízminőség-elemzést végezne a patakba kerülő szennyvízen. Hivatalos információk sincsenek ezzel kapcsolatban.
„Ilyen esetekben számításokat kell végezni, amelyek figyelembe veszik a leeresztett víz sótartalmát, a vízhozamot, valamint annak a folyónak vagy pataknak a hozamát, amely átveszi ezeket a vizeket. A cél az, hogy a folyóban/patakban a nátrium-klorid-koncentráció ne haladja meg a környezetre veszélyes határértéket. A gyakorlatban erre vonatkozó diagramokat vagy táblázatokat használnak, amelyeket az illetékes vízügyi igazgatóságok bocsátanak rendelkezésre. Nem tudom, mi történik pontosan Parajdon, de elméletben ez a munkamódszer. Hogy betartják-e az előírásokat… nem tudhatom. De induljunk ki abból, hogy jóhiszeműen végzik a munkájukat” – nyilatkozta a Pontmarosnak egy dél-romániai vízügyi hatóság szakembere.
Visszatérve a címben feltett kérdéshez: ha minden az előírások szerint történik, az ökológiai hatásnak viszonylag korlátozottnak kellene lennie, mind területileg, mind a következményeket tekintve. Ez azonban nemcsak a helyszínen dolgozók felelősségétől függ, hanem az időjárás szeszélyeitől is – különösen attól, hogy mennyit és milyen intenzitással fog még esni az eső Parajd környékén.
Ha a beszivárgások tovább terjednek, a helyzet komoly veszéllyé válhat. Ezeket egyébként meg lehetett volna előzni, ugyanis a mostani eset nem egyedülálló. Tavaly áprilisban is voltak jelentős vízbeszivárgások, sőt, az azt megelőző években is. Figyelembe véve ezek gyakoriságát, megelőző intézkedéseket lehetett volna hozni – de ezt senki sem tette meg. Erről azonban majd egy következő cikkben írunk.
Fotók forrása: Facebook / ABA Mureș, Környezetvédelmi Minisztérium