2024-ben Románia rendelkezik a legmagasabb inflációs rátával az Európai Unióban: 5,8%-kal messze meghaladja az uniós átlagot, amely 2,6%. Ez a negatív „teljesítmény” a Maros megyeiek – akárcsak minden román állampolgár – számára folyamatosan emelkedő árakat és csökkenő vásárlóerőt jelent.
Az Eurostat 2024-es hivatalos adatai szerint Románia vezeti az EU inflációs rangsorát. Az 5,8%-os rátával majdnem 3 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot, és jelentősen elválik más tagállamoktól.
A második helyen Belgium áll 4,3%-kal, majd Horvátország következik 4,0%-kal. A skála másik végén olyan országok találhatók, mint Szlovénia (-0,5%), Finnország (0,3%) és Litvánia (0,8%), amelyek képesek voltak az inflációt közel nulla vagy akár negatív szinten tartani.
Európai kontextus: válságból stabilizáció felé
Európai szinten az infláció az utóbbi években drámai változásokon ment keresztül. A 2015–2020 közötti viszonylag stabil időszak után – amikor az átlagos ráta kb. 1,2% volt – az infláció 2021-ben 2,9%-ra ugrott, majd 2022-ben elérte a riasztó 9,2%-os csúcsot, főként az orosz-ukrán háború és az azt követő energiaválság következtében.
Míg 2023-ban az infláció 6,4%-ra csökkent, és 2024-ben tovább mérséklődött 2,6%-ra, Románia inflációja továbbra is emelkedő pályán maradt, ami rávilágít a román gazdaság strukturális nehézségeire az inflációs nyomás kezelésében.
Egy másik rendkívül aggasztó mutató a költségvetési hiány, amely terén Románia ismét az első helyen áll: az arány eléri a riasztó 9,3%-ot. Más szóval, minden elköltött 10 lej közül közel egyet hitelből finanszíroznak. Eközben az eurózóna országai esetében a maximális megengedett hiány 3%.
A maros megyeiek helyzete: az alapkiadások is egyre többe kerülnek
Maros megyei családok számára az 5,8%-os infláció folyamatos áremelkedést jelent az alapvető termékek esetében. Az európai adatok szerint a háztartások költségvetésének közel fele (46,2%) három alapvető kategóriára megy el: élelmiszer és alkoholmentes italok, közlekedés, illetve lakhatással kapcsolatos kiadások (bérleti díj, lakáshitel, rezsi).
Épp ezek a kategóriák voltak a leginkább érintettek az elmúlt évek áremelkedéseiben. 2024-ben Európa-szerte az alkoholos italok, dohányáruk és kábítószerek ára nőtt a legnagyobb mértékben (5,6%), míg a kommunikációs szolgáltatások ára csökkent (-1,4%).
Maros megye lakói számára mindez magasabb villany- és gázszámlákat jelent, különösen az energiapiac közelmúltbeli liberalizációja miatt, amely tovább növelte a háztartások kiadásait. A közlekedési költségek is folyamatosan emelkednek, és az élelmiszerek ára is egyre magasabb.