Nagy többséggel jóváhagyta az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) létrehozását keddi plenáris ülésén az Európai Parlament.
Az ELA feladata főként az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson álláslehetőségekkel, letelepedéssel, munkavégzéssel kapcsolatban, közvetítsen a több országot érintő jogvitákban, támogassa a tagállami hatóságok közötti együttműködést, a fellépést a szociális és munkaügyi szabályokkal való visszaélések ellen, segítse az EU-n belüli méltányos munkaerő-mobilitást.
A hatóság támogatni fogja a foglalkoztatási szolgálatok uniós hálózatának (EURES-hálózat) munkáját, illetve átveszi a nem bejelentett munkavégzés felszámolására irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform tevékenységeit.
Feladatai kiterjednek emellett a munkaerő-mobilitásra és a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokra, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjára, a közúti fuvarozási ágazatra vonatkozó egyedi jogszabályokra is.
Létrehozása nem teremt új hatásköröket EU-s szinten. A munkaügyi és szociális biztonsági szabályok érvényesítése továbbra is teljesen tagországi hatáskör marad.
“Európa több a piacnál és a kereskedelemnél. Az ELA segíteni fogja a munkavállalók jogainak érvényesítését, hogy ne legyenek szociális dömping áldozatai” – írta Jeroen Lenaers néppárti jelentéstevő.
A szervezet éves költségvetése körülbelül 50 millió eurót fog kitenni. Személyzete nagyjából 140 főből áll majd, akik közül 60 szakértőt a tagállamok delegálnak.
Egyelőre nem dőlt el, hogy az Európai Munkaügyi Hatóságnak melyik tagállamban lesz a székhelye.
A hatóság felállítását 2017-ben javasolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, akinek reményei szerint a szervezet még idén megkezdheti a működését, legkésőbb 2021-ben pedig teljeskörűen működőképes lesz.
Jelenleg mintegy 17 millió európai állampolgár él vagy dolgozik másik tagállamban, kétszer annyi, mint tíz évvel ezelőtt. (MTI)