Magyarország egy mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülő rendszert fejlesztett ki annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a közpénzeket, amelyeket a gyanú szerint az Orbán-kormány időszakában nem rendeltetésszerűen használtak fel – írta a Ziarul Financiar a Financial Times értesüléseire hivatkozva.
Biró Ferenc , a magyar Integritás Hatóság vezetője elmondta, hogy az intézmény egy olyan platformot hozott létre, amely valós időben képes nyomon követni a gazdasági tranzakciókat, és felismerni a közpénzek felhasználásával kapcsolatos esetleges szabálytalanságokat.
Becslése szerint azoknak a forrásoknak az értéke, amelyeket feltételezhetően a korábbi hatalomhoz közel álló személyekhez irányítottak, meghaladhatja a 160 milliárd eurót.
Az Integritás Hatóságot 2022-ben, az Európai Unió kérésére hozták létre, annak a folyamatnak a részeként, amelynek célja a jogállamisággal és a közpénzek átlátható kezelésével kapcsolatos uniós aggályok rendezése, valamint a felfüggesztett európai uniós források felszabadítása volt.
Biró szerint az intézmény az Orbán-kormány idején nem tudott hatékonyan működni, mivel a korabeli hatóságok részéről nem kapott megfelelő együttműködést. Magyar Péter választási győzelmét követően az új kormány vállalta, hogy bővíti az Integritás Hatóság jogköreit, valamint további jogállamisági reformokat hajt végre az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében.
Budapest emellett egy külön vagyon-visszaszerzési ügynökség létrehozását is tervezi, továbbá csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez. Ez lehetővé tenné, hogy az európai ügyészek közvetlenül vizsgálják az uniós forrásokat érintő csalási és korrupciós ügyeket.
Biró szerint a jelenség az Orbán-kormány utolsó éveiben jelentősen felerősödött. Becslése alapján 2025-ben a kormányzati kiadások 15–20 százaléka kerülhetett nem megfelelő kedvezményezettekhez, míg 2010-ben, Orbán első kormányzati évében ez az arány még csupán 2–3 százalék körül mozgott.
Orbán és a Fidesz egyelőre nem kommentálta az értesüléseket. Gulyás Gergely, Orbán korábbi kabinetfőnöke elutasította az esetleges „boszorkányüldözésre” vonatkozó vádakat, és bírálta azt a megközelítést, amely a teljes konzervatív politikai oldalt korrupciós gyanúval kapcsolja össze.
Biró hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok tiszteletben tartják az ártatlanság vélelmét, és céljuk annak tisztázása, hogy a közpénzeket milyen módon használták fel.