Marosvásárhely és Maros megye
Térségünkben a medvék mindennapi témává váltak, már nem ijesztgetnek, nem lepnek meg minket, megszoktuk, hogy a táj részei. A 2025-ös évben talán már kezdünk egy kicsit megijedni, és ha van pár percetek, elmagyarázzuk, hogy miért.
Mivel a természet zavartalanul folytatja működését, ezért ciklusai mérhetők és azonosíthatók. A 2025-ös év nem lesz egyszerű év, mert a tavalyi év bőséges volt, így a táplálékért folytatott harc idén nyáron/ősszel élesebb lesz, mint 2024-ben. Mindezek tetejébe még a medvepopuláció országos szinten becslések szerint 10 és 30 százalék közötti ütemben történő növekedése is beleszámít, még az éves, körülbelül 400 fős kvóta levadászása után is. A medvék versengése a táplálékért is elszabadult: Maros megyében a sakálok számának exponenciális növekedését becsülik az elmúlt öt évben; a farkasfalkák Maros megye észak-északkeleti részén kezdenek érezhető lyukakat ütni a szarvas-, őz-, gím-, gímszarvas- és dámszarvas-állományokban, stb. A vaddisznó is zsákmányt jelent. Bár a számuk növekszik térségünkben, az állományok még mindig nem épülnek fel a 2020 és 2022 között a sertéspestis által megtizedelt állományból. Mindezek a tényezők valahogy egy irányba hatnak: jó esély van arra, hogy 2025-ben több medvét fogunk látni, mint szeretnénk.
Marosvásárhely: hol vannak a medvék?
A Punctul.ro a terület szakembereivel közösen összeállított egy térképet azokról a területekről, ahol a legnagyobb a kockázata a medvével való nem tervezett találkozásnak. Nem nehéz megállapítani, hogy a közvetlen közelében lévő erdős területek a legveszélyeztetettebbek: a Somostető , majd a Kishegyszőlő, illetve Bodon környéke.
De ahogy a térképen is látható, minden erdővel vagy legalábbis bőségesebb növényzettel rendelkező terület medvék által lakott terület. Tudni kell, hogy a pirossal bekarikázott területek azok a területek, amelyekről megerősítették, hogy medvék lakják őket. Becslések szerint Marosvásárhely környékén a bekarikázott területek együttesen legalább 70 medvének adnak otthont, az erdős területeken nagyobb sűrűséggel.
A sűrű növényzetben is lehet medvével találkozni, a legjobb példa erre a Dózsa György környéke, ahol a medve egy kis patak erdős medrében alakította ki odúját – a helyiek szerint a medve szó szerint a bokrokban lakik, vagy a Kornisa, ahol az utolsó lakott háztól 300 méterre egy sűrűben alakította ki odúját.
Veszélyes területek
Először is meg kell említenünk a turistautakat. Senki nem mondja, hogy ne menjünk ki ezekre az útvonalakra, de ahhoz, hogy kimehessünk, be kell tartanunk néhány egyszerű szabályt, és erről a témáról tucatnyi cikk szól: csoportosan menjünk, időnként hangoskodjunk, hogy hallhatóak/láthatóak legyünk, ne vigyünk magunkkal nem megfelelően csomagolt élelmet – a medvéknek olyan szaglásuk van, amit el sem tudunk képzelni, stb.
A fent említett, marosvásárhelyi városrészeken kívül vannak még az erdősávok között fekvő települések: Jedd, Kebeleszentivány, Koronka, Székelybós, Hagymásbodon, Székelykakasd, Várhegy, Bárdos, Mezőpanit, Harcó, ahol a medvék átkelhetnek, a szagok vonzzák őket.
Végül, de nem utolsósorban, azt is tudatosítani kell, hogy egy medve ma elindulhat a Somostetőről, két nap alatt elérheti Csíkszeredát, majd nagyon közel kerülhet Brassó városához, és egy hét múlva ismét Marosvásárhelyen lehet. És ez nem mese, ez a valóság, amit néhány évvel ezelőtt mértek.
A lényeg az, hogy medvék bárhol lehetnek, és az általunk fentebb megjelölt területek csak tájékoztató jellegűek, ahonnan gyakran – vagy folyamatosan – medvéket jelentettek.
Folytatás következik.
Cristian Teodorescu