A falak nedvessége olyan probléma, amelyet sok ingatlantulajdonos túlságosan is jól ismer. Először megjelennek a foltok, a kellemetlen szag, a leváló vakolat vagy a festék, amely újra és újra lepereg. A figyelem legtöbbször arra irányul, ami látható: kijavítják a falat, újrafestik, és gyors megoldást keresnek a szemmel látható következményekre.
Amikor azonban felszívódó kapilláris nedvességgel érintett épületekről beszélünk, a probléma mélyebb lehet annál, mint amilyennek elsőre tűnik. A falazatban jelen lévő víz nemcsak a falak megjelenését befolyásolja, hanem hatással lehet a belső komfortérzetre, valamint arra is, hogy az épület hogyan veszít hőt.
Ezt az összefüggést vizsgálta a Torinói Műszaki Egyetem egyik műszaki jelentése is, amely a Biodry rendszer hatásait értékelte kapilláris nedvességgel érintett falak esetében. A kutatás célja nemcsak a falak száradásának megfigyelése volt, hanem annak vizsgálata is, hogy ez milyen lehetséges hatással lehet a falazat hőtechnikai viselkedésére.
Miért számít a falban lévő víz?
Egy nedves fal másképp viselkedik, mint egy száraz fal. Az építőanyagokban jelen lévő víz megváltoztathatja azt, ahogyan a fal vezeti a hőt. Így egy nedvességgel érintett fal nagyobb energiaveszteséghez is hozzájárulhat, különösen régi épületek esetében, ahol a szigetelés és a vízszigetelés még nem a mai szabványok szerint készült.
A kutatás során a Biodry rendszert egy olyan épületben telepítették, amelynek falait kapilláris nedvesség érintette. A telepítés előtt méréseket végeztek, majd ugyanazokat a falszakaszokat egy későbbi időszakban ismét megvizsgálták, hogy megfigyelhetőek legyenek az esetleges változások.
A mérések a falak víztartalma és a hővezetési jellemzők közötti kapcsolatot vizsgálták, vagyis azt, hogy a falazat hogyan teszi lehetővé a hő átvezetését. Az alkalmazott módszer az épületszerkezetek hőtechnikai viselkedésének értékelésére vonatkozó műszaki szabványokon alapult.
Milyen eredményeket hozott a kutatás?
Az eredmények egy fontos megfigyelést erősítettek meg: ahol a fal nedvesebb volt, ott a hőátadással kapcsolatos értékek is magasabbak voltak. Más szóval, a nedvesség által jobban érintett falszakaszok hőtechnikai szempontból kedvezőtlenebb viselkedést mutattak.
A jelentés szerint a vizsgált nedves fal esetében a hővezetési és hőátbocsátási értékek a magasságtól és a víztartalomtól függően változtak. Ezek az értékek a fal alsó részén voltak magasabbak, ahol magasabb volt a nedvességtartalom, míg a szárazabb részeken alacsonyabb értékeket mértek.
A 2019-ben és 2022-ben végzett mérések összehasonlítása alapján a kutatás bizonyos vizsgált pontokon körülbelül 9%-os relatív csökkenést mutatott ki a hővezetési értékben, valamint körülbelül 7%-os csökkenést a hőátbocsátási értékben. Ezt a csökkenést a falakban jelen lévő víz alacsonyabb mennyiségével hozták összefüggésbe.
Röviden: a tanulmány egy fontos gondolatra hívja fel az épülettulajdonosok figyelmét: a falak száradása nem csupán esztétikai kérdés. Bizonyos helyzetekben hatással lehet a belső komfortérzetre, valamint az épület hőveszteségére is.
Romániában is fontos téma
Romániában sok régi ház, műemlék épület, templom, intézmény vagy olyan ingatlan található, amely még a modern vízszigetelési megoldások elterjedése előtt épült. Ezek közül sok szembesül a falak alsó részén jelentkező nedvesség problémájával.
Ilyen esetekben fontos, hogy a problémát ne csak felületesen kezeljük. A foltok, a károsodott vakolat vagy a sókivirágzások csupán egy mélyebb ok látható jelei lehetnek. Néha kondenzációról van szó, máskor beszivárgásról, sok régi épület esetében pedig kapilláris felszívódó nedvességről.
Ezért az első lépés mindig a probléma okának pontos azonosításának kell lennie. Alapos diagnosztika nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a felújítási munkák csak ideiglenesen oldják meg a látható részt, a probléma pedig egy idő után újra megjelenik.
Biodry, egy bizonyított svájci technológia
A Biodry egy svájci technológia, amelyet kapilláris felszívódó nedvességgel érintett épületek számára fejlesztettek ki. A rendszer nem invazív, és nem igényel jelentős beavatkozást a falazatba, ezért különösen releváns lehet régi épületek vagy olyan ingatlanok esetében, ahol a falazatot érintő invazív beavatkozások nem kívánatosak.
A Torinói Műszaki Egyetem kutatása mellett a Biodry technológiához műszaki dokumentumok és nemzetközi tanúsítványok is kapcsolódnak. Ezek között szerepelnek az elektromágneses mezőknek való emberi kitettségre vonatkozó tesztek, megfelelőségi dokumentumok, valamint olyan dokumentumok is, amelyek megerősítik a technológia svájci eredetét.
Ezek a dokumentumok nem jelentik azt, hogy minden épületben ugyanaz a probléma áll fenn, vagy hogy ugyanaz a megoldás automatikusan minden helyzetben alkalmazható. Azt azonban megmutatják, hogy a technológiát műszaki környezetben is vizsgálták, és hogy a falnedvességről szóló szakmai párbeszéd nemcsak vizuális benyomásokra, hanem mérhető adatokra is épülhet.